Emlékeztetett arra, hogy a közvetlenül Brüsszelbe benyújtandó pályázatok jó részénél több ország vállalkozóinak együttműködésére is szükség van, és ebben a régebbi tagországok pályázói nagyobb tapasztalattal rendelkeznek.

Az OKISZ összegyűjtötte azokat a hazai kis- és középvállalkozásokat, amelyek szolgáltatásaikkal, tevékenységükkel alkalmasak lehetnek a közvetlen uniós források pályázati úton történő elnyerésére. Az elnök példaként említette, hogy a személyszolgáltatás, az építőipar, a gyógyturizmus, a vendéglátás, a kereskedelemfejlesztés, a szépészet, a gyógyítás, a testápolás területén működő kkv-k érdeklődnek a közvetlen brüsszeli fejlesztési források megszerzése iránt, de mindenképpen segíteni kell őket abban, hogy eredményesek is legyenek.

Vadász György rámutatott: nem könnyű feladat a közvetlen uniós források elérése, de ha a magyar kkv-knak sikerülne bejutni erre a piacra, az további fejlődési lehetőséget adna számukra.

A Magyar Iparszövetség elnöke úgy látja, nagyon jó hatással volt a gazdaság növekedésére 2015-ben a mintegy 2000 milliárd forint közvetett uniós forrás kifizetése, de mivel ez elsősorban a 2007-2013-as uniós fejlesztések lezárásához kapcsolódott, nem nagyon érintette a hazai kis és középvállalkozásokat.

Hangsúlyozta: 2016-ban nagyon várják a hazai vállalkozások a pályázatok indulását, hiszen 2048 milliárd forint kifizetéséről van szó, ami komoly fejlesztési lehetőséget teremtene.

A szövetség tudatosan készül arra, hogy a vállalkozásokat pályázati információval lássa el, tanácsot adjon a jelentkezések elkészítéséhez - tette hozzá Vadász György.